Látnivalók, érdekességek

Szalajka-völgy

A Szilvásváradhoz tartozó Szalajka-völgy az ország legszebb magashegységi jellegű völgye.

Bejáratáig Szilvásvárad központjából gyalogosan érdemes fölsétálni. Itt található az erdei vasút állomása és kerékpárkölcsönző azoknak, akik nem a gyalogtúrát választják. A sétaúton haladva a természet valóságos kincsestára, látnivalók sokasága gyönyörködteti a kirándulókat. Utunkat végigkíséri a Szalajka-patak, s itt láthatóak a Pisztrángos tavak, az Élővad bemutató, a Sziklaforrás, a Szabadtéri Erdei Múzeum, az Erdészeti Múzeum, a Kárpátok Őre, a Gloriett tisztás, a Fátyol-vízesés, és az Istállóskői ősemberbarlang.

Pisztrángos tavak

A völgyben folyó Szalajka-patakot több helyen megduzzasztották, a Szikla- és a Szalajka-forrás megfelelő hőmérsékletű vizet biztosított a pisztrángtenyésztés számára. Az út mentén szinte végig találkozhatunk olyan tavakkal, amelyekben különböző életkorú pisztrángokat nevelnek. Az itt elterjedt pisztrángfajta a sebes pisztráng és a szivárványos pisztráng. A fehérjében és A vitaminban gazdag, nagy tápértékű, könnyen emészthető pisztráng látványos sütése az idelátogatók kedvelt időtöltése.

Élővad bemutató

Az élővad bemutatóban megcsodálhatjuk a Bükk-hegység jellegzetes nagyvadjait. Leggyakrabban szarvast, őzet és muflont csodálhatunk meg itt.

Sziklaforrás

A Sziklaforrás a Bükk hegység értékes látnivalója. Az itt feltörő víz a Szalajka-patak egyik fő táplálója.

Télen sem fagy be, jellegzetesen párolog. Régen Sós-forrásnak nevezték.

Szabadtéri Erdei Múzeum

A nehéz körülmények között dolgozó erdei embereknek állít méltó emléket. Széleskörű társadalmi összefogással a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezdeményezésére 1971 - 74. között hozták létre.

A Szalajka-völgyből kiágazó Horotna-völgyben helyet kapó múzeumban eredeti állapotban, korhűen berendezve láthatóak az erdei munkások szálláshelyei, szerszámai, szemléltetve vannak az ősi munkafolyamatok.

A kiállítás a következő témák szerint van csoportosítva:

  • az ölfavágók szálláshelyei, szerszámai, a rönkfaszállítás eszközei
  • mészégetés
  • faszénégetés
  • a hagyományos erdei termékek (fazsindelytermelés, gyantatermelés, cserkéregtermelés)
  • a fafeldolgozás kezdetleges eszközei (polcfűrész, vízikerék meghajtású malomfűrész, stb.)
  • a kezdődő iparosodás emlékei (vashámor, hamuzsírfőzés, házi üveghuták)
  • megkövesedett, elszenesedett fatörzsek, valamint az évgyűrűket bemutató szelvények
  • a Horotna-völgyi erdei tanösvény - mely meghaladja a 700 m hosszúságot - bemutatja az erdő élővilágát és termékeit, erdei madarak, gombák, fafajok, stb.

Szalajka-völgyi Erdészeti Múzeum

A Szabadtéri Erdei Múzeum továbbfejlesztéseként - Zilahy Aladár erdőmérnök munkájának eredményeként - 1985-ben megnyílt a Szalajka-völgyi Erdészeti Múzeum, a Király-féle házban.

A 19. század elején épült, a Fazola Henrik vezette vasbányászati ügyek irodájának. Később erdőgondnoki hivatal és szolgálati lakás lett. Miután a gondnokság elköltözött a faluba, az épület üresen állt és kezdett tönkremenni. A Mátrai EFAG, a Mezőgazdasági Múzeum és társadalmi szervek segítségével kezdődött meg az épület helyreállítása, a múzeum berendezése a 70-es évek végén. A földszinten kapott helyet a korhűen berendezett erdőgondnoki iroda, az erdőgazdálkodással kapcsolatos korabeli térképek, vagy azok másolatai, iratok, műszerek, személyi okmányok, stb., valamint az európai országok által küldött erdészeti relikviák. Az emeletre vezető lépcsőházban 18. századi vadászati témájú német grafikák kerültek elhelyezésre. Az emeleten lévő tárlókban kaptak helyet az erdőrendezés műszerei, a térképszerkesztés eszközei, és a munka végeredményét prezentálva Gyöngyös város erdeinek ütemterve 1888-ból. Külön tárlót kapott a mag- és csemetetermelés, egy másikat az erdőfelújítás, telepítés, nevelés és egy újabbat az erdővédelem. A tárlók között színes szemléltető fotók és grafikák töltik ki a teret. Egy kisebb teremben kaptak helyet az erdőgazdálkodásban használt fűrészek, az egykori fűrészmalmokból származó pengéktől a négyemberes rendkívül hosszú fűrészpengéig. Ritkaság a fából készített, igen régi faeszterga. Az emeleti közlekedőt a vadászat emlékei töltik meg, trófeák, grafikák, fegyverek, melynek legbecsesebb darabja a Mátrában talált Árpád-kori vadászbárd. Az innen nyíló terem hátsó falát egy nagyméretű dioráma díszíti, mely a környék nagyvadjait mutatja be. A teremben kerültek elhelyezésre az erdő, a fa hasznosításának emlékei a kitermeléstől a fafeldolgozásig. Itt mutatják be a Szalajka-vasút első gőzmozdonyának néhány megmaradt alkatrészét is. A múzeum irodája önmagában is látványosságnak számít, hiszen itt találhatók azok a felbecsülhetetlen értékű erdészeti kéziratok, muzeális értékű szakkönyvek, folyóiratok, térképek, melyeket a múzeum vezetője, Zilahy Aladár gyűjtött össze.

Összességében az Erdészeti Múzeum és annak anyaga Szilvásvárad egyik legérdekesebb és legértékesebb látnivalója, mely a látványosság mellett a látogatók ismereteit is nagymértékben gyarapítja.

A Kárpátok Őre

A honfoglalás időszakában Árpád fejedelem egy éber katonai védelmi rendszert hozott létre. Éjjel-nappal strázsáló őrökkel zárta le a Kárpátok hágóit. Az akkori sorsfordító időkben ezzel is védte a Kárpát-medencei magyarságot. Amíg ez a védelmi rendszer működött, őseinket nem tudták megtámadni. Köszönhetően a Kárpátok Őreinek.

Az ő emléküket megörökítendő avatták fel első ízben 1915-ben Kolozsváron Szeszák Ferenc "Kárpátok Őre" emlékművét, melyet számos nemzeti hagyományainkat megörökítő relikviánkkal együtt 1918-ban elpusztítottak.

A magyar kisebbség a romániai rendszerváltás után Tőkés László Püspökkel az élen újra fel szerette volna állítani Kolozsváron ezt az emlékművet. Ám ez politikai okokból nem sikerült. Így került Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása a Szalajka-völgybe, melyet 2002. november 17-én avattak föl.

Gloriett tisztás

Kellemes pihenőhely a Fátyol vízesés aljánál elterülő Gloriett tisztás. Itt található a kisvasút végállomása is.

Remek hely piknikezéshez, játékhoz, sportolásra.

Fátyol vízesés

A Fátyol-vízesés a Bükki Nemzeti Park és hazánk egyik legszebb, kiemelkedő értéket képviselő természeti képződménye. Itt sorakoznak hazánk legszabályosabb forrásmészkő gátjai. A Szalajka-forrás vízgyűjtő területére hulló csapadék a talajtakarón át a mészkőbe szivárog, szén-sav tartalmával annak egy részét feloldja és magával szállítja a forrás felé. Felszínre bukkanása után megkezdődik az oldott mésztartalom kiválása a patak vízéből. A kiválást gyorsítja a moszatok és mohák, mivel megnövelik azt a felületet, melyen a víz lefut, így a szén-dioxid elillanása, a mészkiválás gyorsabb ütemű. Az oldott mészkő fátyolként lepi be az útjába került akadályokat (faágak, fatörzsek) és újabb lépcsőket, teraszokat hoznak létre.

Istállóskői ősemberbarlang

A Szalajka-forrás mellől ösvény vezet fel az Istállóskői barlanghoz. A csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni. A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt kezdte meg. Azóta a barlangban több ízben végeztek ásatásokat. A legérdekesebb egy 80 mázsás őskori tűzhely feltárása volt. A tűzhely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is.

Szilvásváradról

Időjárásjelentés

Menetrendek